Nincs olyan kertész, aki ne venné észre az egyre gyorsuló éghajlatváltozást.
Ez sokakból vált ki kímaszorongást, én azonban az új lehetőségek felfedezésének híve vagyok. Talán ez az oka, hogy elsőként kezdtem kidolgozni a hazai kiskerti zöldségtermesztés új termesztési időszakait.
Jelenleg a következő időszakok különíthetők el:
Kora tavaszi (hagyományos)
Nehéz dátumot mondani, hiszen nagyon ingadozik a hőmérséklet, főként ha az országrészek közötti eltéréseket is hozzáveszem. Írtam már egy cikket a fontos kertészeti hőmérsékleti pontokról. Akkor nem beszéltem a vetési összefüggésekről, most pótlom.
Tavaly a kora tavaszi vetés a Dél-Alföldön február közepén, Zalában március második felében indult el. Ennek a hőmérsékleti kezdete a talaj +2 fok, levegő nappali minimum +2 fok.
Alapvetően rövid tenyészidejű, hidegtűrő fajok és fajták ideje ez, illetve a zárt téri palántanevelés kezdete. Ilyenkor érdemes elvetni hidegfóliába például a káposztaféléket, illetve melegtalpra a paradicsomot, paprikát, stb. Ha ennél előbb kezdünk a palántanevelésbe, akkor az úgy nevelt növények nem fognak illeszkedni a biokerti rendszerbe és már első perctől mesterséges dolgokra, például plusz világításra lesz szükségük. Ezt egy biokertbe egyáltalán nem javaslom! Egyetlen létjogosultsága fedett termesztésben van.
Szabadföldön ilyenkor vetjük azokat a zöldségféléket, amelyeknek a zacskóján februártól májusig van feltüntetve a vetésidő.
Tavaszi (hagyományos)
Ilyenkor a melegkedvelő, hosszú tenyészidejű zöldségféléket vetjük. Általában április közepétől indul és május végéig tart. Legfontosabb, hogy teljesen fagymentesnek kell lennie az időnek. Szinte minden zöldségféle ide tartozik, amit az előző időszakban még nem lehetett vetni.
Másodvetés
Ma már nem a klasszikus másodvetésről beszélünk, hanem inkább az őszi termesztési időszakba benyúló hosszú tenyészidejű fajokról. Fontos, hogy cél a legdurvább hőségriadós és légköri aszályos időszakok “tehermentesítése”, azaz amit lehet takarítsunk be július elején, vagy úgy kezdjük a nevelésüket, hogy a terméshozás kerüljön a hősokkos időszak utánra. Nagyon sokan érzékelik, hogy például a májusban vetett cukkini alig terem nyáron, majd szeptemberben elkezdi ontani a kis cukkiniket. Ahelyett tehát, hogy egész nyáron szenved, betegeskedik és nem terem a növény, inkább vessük nyár közepén (közben takarjuk mulccsal és öntözzük) és várjuk a terméseket augusztus végétől. Most október 24. van és miközben tépjük a leveleket a gyümölcsfa csemetékről, hogy ki lehessen termelni őket, addig vidáman szüreteljük a cukkinit, paprikát, paradicsomot, zöldbabot szabadföldről!!!
Nyáron a következő zöldségeket vethetjük őszi szedésre: babok, brokkoli, karfiol, rövid tenyészidejű fejeskáposzták, cékla, cukkini, főzőtökök, kis sütőtökök, kelek, mángold, paszternák, sárgarépa, tarlórépa, uborka, zeller.
Őszi 1
Ennek a kezdete valamikor augusztus vége felé van, amikor bejön az első “lehűlés”, azaz véget érnek a hőségriadók és esetleg valami csapadék is érkezik. Hatalmas lehet az eltérés az ország különböző részei között. Amíg az Alföldön sokkal korábban kezdődik a tavasz, addig később az ősz. Itt nemcsak a hőség, hanem a talaj vízdeficitje is befolyásolja a kert hasznosítását. Tulajdonképpen egy félsivatagi gazdálkodást kell meghonosítani, ahol gondoljunk az oázisokra. Kisebb területre koncentráljuk a vizet és a tápanyagokat, árnyékoljunk és igazi édenkerteket alakíthatunk ki.
A közép- és észak-Dunántúlon ellenben bár később kezdődik a tavasz, de az őszi termesztési időszakok sokkal hamarabb indulnak. Jelenleg a fagy is gyorsabban érkezik, ez azonban gyorsan változni fog.
Ebben az időszakban a hagyományos tavaszi vetések rövid tenyészidejű növényeivel dolgozunk szabadföldön.
Ide tartozik a kései borsó, a cékla, a karalábé, a kínai spárga, a petrezselyem, a retek és a római saláta
Őszi 2
Szeptemberben szabadföldbe vetünk olyan rövid tenyészidejű, hidegtűrő fajokat-fajtákat, amelyeket még Karácsonyig betakarítunk. Fontos, hogy akkor lehet kezdeni, ha a talaj hőmérséklete már 20 fok alatt van és nem száraz. Ez egy teljesen új időszak, amely várhatóan kinyúlik és növényválasztékában is bővül majd, ahogy tovább melegednek a telek és kitolódnak az első komoly fagyok. Természetesen az országrészek közötti különbségek itt is észlelhetők, ezért folytatunk éppen egy országos termesztési kísérletet. és a kora tavasziakkal.
Ilyenkor vethető (országrészi eltérések figyelembe vételével) a hagyma, az ázsiai saláták, a cikória, a fejes saláta, a tépősaláta, a jégsaláta, a retek, a rukkola, a zsázsa, a madársaláta, a téli porcsin, a szarvasagancs útifű, a turbolya, a sóska és a spenót.
Őszi fóliák
Az egyre szaporodó fóliasátrak és kis üvegházak zseniálisan lerövidítik a “kertmentes” időszakot, ezért külön részt szentelek nekik. Az ilyen ún.: “zárt termesztő berendezésekben” alapvetően háromféle termesztést valósíthatunk meg. A másodvetés és őszi 1 zöldségeivel akár tél közepéig kitolható a termesztés, az őszi 2 és tél alá vetésekkel pedig egész évben folyamatossá tehető.
Hamarosan hosszabb cikket írok erről is, mert ennek a teljes technológiája kidolgozás alatt áll.
Tél alá vetés
Ez a klasszikus, szabadföldi tél alá vetés, amely azonban jócskán kibővül a fajok és fajták választékát tekintve. Ide tartoznak bizonyos visszhibernálódni képes hagyma, spenót, saláta, sárgarépa, petrezselyem, borsó. Erről is hamarosan, részletesen olvashatnak a blogon.
Az osztrák ReinSaat csapatával is együtt dolgozunk ebben a projektben, tehát nem állunk meg a határnál, ahogy az éghajlatváltozás sem.
ITT lehet böngészni az új vetési időkhöz alkalmazható biodinamikus vetőmagok közül:
The post Őszi-téli termesztési időszak appeared first on BioKiskert.